Szerelmes madár paraziták,

szerelmes madár paraziták

Sibley-Ahlquist taxonómiája szerint A modern madarakat és őseiket az Aves, más néven Neornithes néven foglalják össze, aminek két ága van: 1 Futómadár-szabásúak Palaeognathaeahova az olyan röpképtelen madarak tartoznak, mint a struccalakúak Struthioniformes rendje, és az olyan rosszul repülők, mint a tinamualakúak Tinamiformes rendje; és 2 a tarajos szegycsontúak Neognathaeahová a többi madarat sorolják.

Valószínűleg tőlük származik a valódi madarak első fosszíliája is 85 millió évvel ezelőttről, az Austinornis lentus fajtól. Abban viszont nincs egyetértés, hogy a többi faj mikor és milyen úton terjedt el.

meghatározza a parazita helmintákat

Korábban úgy gondolták, hogy ennek oka az erősebb fajképződés, azonban azóta kiderült, hogy a fajképződés inkább a magasabb szélességeken gyorsabb, mivel ott nagyobb a fajkihalás is. Némely szerelmes madár paraziták faj csak költeni megy a partra, [46] és néhány pingvinfaj akár méterre is lemerül az óceánban.

Hihetetlen: Cigarettacsikkel védekeznek a verebek a paraziták ellen

Ez lehetett akaratlagos, vadnak fácán [48] vagy véletlen, elszabadult díszállatként, mint a barátpapagáj Észak-Amerika egyes városaiban.

Testfelépítés[ szerkesztés ] A madarak, bár igen változatos állatcsoport, testfelépítés szempontjából viszonylag egységesek.

a férgek elleni gyógymódok alapja

Más gerincesekhez képest több szokatlan jellegzetességgel bírnak, amelyek elsősorban a repülőképesség kialakulásához kapcsolódnak.

Idegrendszer, érzékelés[ szerkesztés ] A madarak idegrendszere viszonylag nagy.

a helmintusok és a helminthiasisok

A kisagy vezérli a pontos mozgásokat, míg a nagyagy a komplex viselkedésmintákat, például a tájékozódást, az udvarlást és a fészeképítést. Az idegrendszer egyes részeinek megnevezése új terminológiát igényelt, mivel a madáragy másként épül fel, mint az emlősöké.

A madáragyra jellemző a sok apró idegsejt; térfogatához és tömegéhez képest sok sejtből áll.

  • Veszélyben a Darwin-pintyek egyedülálló szerelmi dala | Sokszínű vidék
  • Parazita majmoknál

Az intelligensebb fajok énekesmadarak, papagájok agya tömegarányosan sokkal több sejtet tartalmaz, mint az emlősöké, a főemlősöket is beleértve.

Testtömeghez képest az idegsejtek száma magasabb, mint a legtöbb emlősben, a főemlősöket kivéve. Például a sárgafejű királyka testtömege kilencede egy egérénekmégis kétszer annyi idegsejtje van.

Az idegsejtek a nagyagyban, különösen a nagyagy kérgében helyezkednek el sűrűn, ami énekesmadaraknál és papagájoknál három-négyszer annyi idegsejtet jelent, mint a főemlősökben.

Paraziták egymás közt

A madárfajok között óriási a különbség az agy viszonylagos méretét illetően. A bankivatyúk testtömege ötvenszerese a széncinegénekmégis ugyanannyi neuronja van. De még a tyúkalakúak és a struccok esetén is akkora az idegsejtek sűrűsége, mint a főemlősöknél. A papagájok és az énekesmadarak nagy agya az utódgondozásnak köszönhető. A fejlettebb utódgondozás, mint feladat egy összetett viselkedésminta lehetővé teszi, hogy a fiókák agya is nagyra nőjön.

A vízimadarak szemlencséje képes egyaránt alkalmazkodni a víz alatti és a víz feletti viszonyokhoz, és éles látást biztosítani.

a paraziták biztonságos ártalmatlanítása

Négyféle csaptípusuk van, a vörös, zöld, kék mellett ultraibolya fényt észlelő csapjaik is vannak tetrakromázia. A szem mellett agyukban is vannak fényérzékeny sejtek, amelyek észlelik a nappalok hosszának változását, és vezérlik az évszaknak megfelelő viselkedést. Ez segíti a nemek megkülönböztetését.

Korától függően másként irányítja a halakat egy parazita

A hím udvarlás közben ezeket mutatja különböző pózok felvételével és a tollak felborzolásával. A sólymok a rágcsálók által hagyott vizeletjelzések segítségével találják meg zsákmányukat.

A galambok és néhány más faj kivételével a madarak nem a szemhéjukkal, hanem pislogóhártyával pislognak, ami vízszintesen mozog. Vízimadarak ezt kontaktlencseként használják a vízben.

A madarak szemében a fésűszerv gondoskodik a tápanyagellátásról és szabályozza az üvegtest kémhatását. A legtöbb madár nem tudja mozgatni a szemét; ha máshova akar nézni, akkor a fejét kell elmozdítania.

Ez alól szerelmes madár paraziták néhány kivétel van, például a kormorán. Azok a madarak, amelyeknek oldalt van a szemük, fejük elfordítása nélkül is látnak hátrafelé; azok a madarak, amelyeknek elöl van a szemük, távolságot tudnak becsülni, mint például a baglyok.

Helminthológia állatorvos

Hallás[ szerkesztés ] A madaraknak nincs külső füle, csak néhány fajnál alkotnak fülszerű mintázatot a tollak, például egyes baglyoknál.

A középfülben csak egy hallócsont van. A belső fülben csiga is van, viszonylag rövid és nincs feltekeredve. A baglyok füle aszimmetrikus, így pontosabban meg tudják határozni a leendő zsákmány helyét.

hány kerekférgek élnek

A baglyok hallását arcuk alakja és tollazatának elrendeződése is segíti. Körülbelül ugyanazokat a hangokat hallják, mint az ember, a Hz alatti hangok kivételével.

A hallás időbeli felbontása kiváló, de érzékenyebb az erős zajokra. Egyes fajok akár négy hangot is képesek egyszerre kiénekelni. Egyensúlyozás[ szerkesztés ] Nemcsak fülükben van egyensúlyozó szervük, hanem a medencében is, ami a testhelyzetet elemzi, és segíti az egyensúlyozást például fehér foltok a széklet férgekben üléskor.

Ha ez a szerv tönkremegy, akkor a madár nem képes reagálni az ág helyzetének megváltozására.

Szaglás és ízlelés[ szerkesztés ] A legtöbb madár szaglása kifejezetten gyenge, ami megközelítően az emberének felel meg. Ez alól kivételek a kivifélék[59] az újvilági keselyűk[60] és a viharmadár-alakúakakik szaglással keresik szerelmes madár paraziták. Az ízlelőbimbók nem a nyelven, hanem a nyelv tövénél és a garatban helyezkednek el.

Lásd még