A bálnák parazitái

Hogy a bálna nem szereti

Izopodák paraziták

Miért maradt meg a hajunk? Illyés András A főemlősöknél - más állatfajokkal szemben - az izzadás a test hűtésének elsődleges eszköze: az izzadságmirigyek által termelt folyadék a bőrfelületre jutva elpárolog, ami hőenergiát von el a kültakaró felszínéről.

a bálnák parazitái

A módszer igen hatékony, és nemcsak az agy, hanem a test egyéb részeinek túlzott felhevülését is megakadályozza. Tudnunk kell azonban, hogy bár a test hűtésére a többi emlősfaj is használja az izzadást, ez nem ugyanúgy történik, mint nálunk.

a bálnák parazitái

Az emlősök bőrében háromféle mirigy fordul elő, az ekkrin és apokrin verejtékmirigyek, valamint a faggyúmirigyek. Az izzadás szempontjából általában az utóbbi kettő jelenléte a meghatározó, így viszont csak korlátozott mennyiségű hő adható le. Ennek oka egyrészt az izzadtság eltérő típusa inkább olajos, mint vizesmásrészt a párolgás nem a bőr, hanem a bunda felületén zajlik. Az embereknél már más a helyzet: nincs hosszú szőrzet, és az ekkrin típusú verejtékmirigyek is jóval nagyobb mennyiségben vannak jelen, mint a többi emlősfajnál.

a bálnák parazitái

Ezek a mirigyek az irha alsó rétegében helyezkednek el, és szabadon nyílnak a bőr felszínén. Az izzadási mechanizmusok összehasonlításából látható, hogy a csupasz bőrfelület mellett ez is nagyban hozzájárult az emberi szervezet hűtéséhez.

Hogy a bálna nem szereti Bálna a dísztóban!

A folyamat fontosságát jól érzékelteti, hogy ha egy bundás állatnak a nappali hőségben is folyamatosan aktívnak kellene maradnia, hamar összeomlanának az életfolyamatai. A szőrzet elvesztése más emlősfajoknál A majdnem csupasz bőr kialakulása csak úgy érthető meg, ha tudjuk, mik a szőrzet fő funkciói a többi emlősfajnál. A szőrtakaró véd többek között az ultraibolya sugárzástól, a nedvességtől, a parazitáktól és a mikrobáktól, és néha arra is jó, hogy az állat hatékonyan álcázza magát.

Hogy a bálna nem szereti

A bundának a társas jelek közvetítésében is fontos szerepe van: a felmeresztett szőrszálakkal egyértelműen kifejezhető például az agresszió. Néhány emlősnél a fenti előnyök ellenére is előfordul, hogy ritkássá válik a szőrzet, így elveszti eredeti funkcióit. Ezt tapasztaljuk a föld alatt élő állatok egy részénél, például a sivatagi vakondpatkánynál.

Az emberrel szemben itt egyértelmű a csupaszság előnye: a sötétben az állatok nem látják egymást, a bundának így a szociális életben sem lehet semmilyen szerepe. A szárazföldre soha ki nem lépő tengeri emlősök - például a bálnák vagy a delfinek - szintén elvesztették szőrtakarójukat: az előny náluk is egyértelmű, hiszen a csupasz bőrfelület növeli például az úszás sebességét.

A szőrzet elvesztése a már említett, harmadik okból is végbemehet: ez a túlmelegedés elleni védekezés.

Peto-paradoxon: miért nem lesznek rákosak a bálnák?

Néhány nagy testű szárazföldi vagy a szárazföldön sokat tartózkodó emlős egyértelműen emiatt vált csupasszá: ilyenek például az elefántok, a rinocéroszok és a vízilovak. Alternatív magyarázatok a szőrzet elvesztésére Szőrzetünk elvesztésének vélhetően nem csak a túlmelegedés elleni védekezés volt az egyetlen oka.

a bálnák parazitái

Mark A bálnák parazitái Reading Egyetem és Walter Bodmer John Radcliffe Kórház, Oxford a bundában élő paraziták elleni védekezésben is fontos szerepet tulajdonítanak ennek a folyamatnak. Pagel és Bodmer szerint csupaszságunkat mindenképp segített fenntartani az a tény, hogy a csupasz bőrfelületen kevésbé telepszenek meg az élősködők. Az egészséges bőr reklámként is szolgálhatott a párválasztás során, így sikeresebbek lettek azok az egyedek, amelyek egyre kevésbé voltak szőrösek.

Egy másik népszerű elképzelés a vízimajom-elmélet. A hipotézis egy angol zoológustól, Sir Alister Hardytól származik, aki ban publikálta elméletét. Az elképzelés jelenlegi formája szerint őseink csaknem egymillió évig félig vízi életmódot voltak kénytelenek folytatni. Ennek oka, hogy Kelet-Afrika egy része millió évvel ezelőtt a bálnák parazitái a kéregmozgások következtében, és a területet részben elöntötte az óceán.

Miért maradt meg a hajunk?

Az elmélet hívei szerint szőrzetünk elvesztése - sok más tulajdonságunkkal együtt - a félig vízi életmódhoz történő alkalmazkodás következménye bővebben lásd például a New Scientist cikkét. Nina G. Jablonski három fő ok miatt tartja hibásnak a vízimajom-elméletet.

A kutatónő szerint a vízi emlősök jelentősen eltérnek egymástól abban, hogy mennyire fejeződnek ki náluk a vízi életmóddal összefüggő tulajdonságok. A szőrzet mennyisége emiatt nem hozható közvetlen kapcsolatba azzal, hogy egy állat milyen környezetben él.

Bálna tetvek

Másodszor: fosszilis bizonyítékok a bálnák parazitái arra, hogy a kelet-afrikai vizekben az említett időszakban agresszív ragadozók például krokodilok és vízilófélék éltek, így őseink emiatt sem élhettek volna túl ebben a környezetben.

Harmadszor, a vízimajom-elmélet túlságosan összetett. A fosszilis maradványok könnyebben értelmezhetők úgy, ha az éghajlatváltozást tekintjük a szőrzetvesztés kiváltó okának, és általában az egyszerűbb elméletek szoktak igaznak bizonyulni - írja a Scientific American.

a bálnák parazitái

Lásd még